2009. június 3.

ApCsel 4,1-12
Szabó István püspök

Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból.
Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig.
De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre emelkedett.
Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók; Annás a főpap, Kajafás, János, Sándor és a főpapi család valamennyi tagja.
Középre állították és vallatták őket: "Milyen hatalommal, vagy kinek a nevében tettétek ti ezt?"
Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: "Népünk vezetői, Izráel vénei!
Ha minket ma egy beteg emberen gyakorolt jótett felől vallattok, hogy mitől gyógyult meg,  vegyétek tudomásul valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll ez előttetek egészségesen.
Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők, megvetettetek, és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk."

ApCsel 4,1-12

 

Az áhítat hangfelvétele:

Csatolt állományok