Ezután eltávozott onnan, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is.
Mikor pedig odaért arra a helyre, így szólt hozzájuk: "Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek."
Azután eltávolodott tőlük, mintegy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott:
"Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied."
Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette őt.
Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek.
Amikor az imádkozás után felkelt, odament tanítványaihoz, de a szomorúságtól alva találta őket.
22,46 Ekkor így szólt hozzájuk: "Miért alusztok? Keljetek fel, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!"

Lk 22,39-46